Szédülés
Az érelmeszesedés számos tünetet okoz, elsősorban az egyes szervek csökkent vérátáramlása miatt kialakuló átmeneti vagy tartósabb funkció-károsodás következtében. Az agyi valamint a belső fül (halló- és egyensúlyérzékelő szerv) ereinek romló vérátáramlása gyakran okoz olyan panaszokat, amelyek a hallással vagy az egyensúlyérzéssel függnek össze. A szédülés is az egyensúlyérzés zavara miatt jelentkezik.
Pontosan mi a szédülés?
A szédülés (vertigo) az egyensúlyérző szerv zavara, amikor a beteg úgy érzi, hogy ő, vagy környezete forog. A szédülékenység vagy bizonytalanságérzés sok szempontból hasonló panasz, a valódi szédüléstől (vertigo) az különbözteti meg, hogy nincs pontos forgó jellege vagy iránya.
Mind a szédülésnek mind a bizonytalanság-érzésnek számos oka lehet. Mindkettő nagyon gyakori, többnyire csak enyhe és átmeneti panasz, ha azonban ismételten jelentkezik, nem enyhül vagy állandósul, esetleg más tünetekkel is társul, kivizsgálása feltétlen indokolt.
Szédülés kivizsgálása
A kivizsgálásba beletartozik az ideggyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti, röntgen, reumatológiai és belgyógyászati kivizsgálás. Így kizárhatók olyan betegségek, melyek azonnali beavatkozást igényelnek fül-orr-gégész, ideggyógyász, reumatológus szempontjából.
Szédülés érelmeszesedés miatt
Jelen tájékoztatóval azoknak nyújtunk segítséget, akik gyakran visszatérő, átmeneti szédüléses panaszokkal fordultak orvoshoz, és akinek az orvos a tünetei és kivizsgálás utáni leletei alapján a háttérben az agyi illetve az egyensúly érzékelő szervrendszer krónikus vérellátási zavarát (érelmeszesedést) állapította meg.
Szédülés (érelmeszesedéses) tünetei
Fontos annak felismerése, hogy az Ön időnként fellépő szédüléses – esetleg fülzúgással is kísért – panaszai nem önálló betegséget, hanem az érelmeszesedés egyik fontos tünetét jelentik.
Amíg az érelmeszesedés által okozott keringési zavar nem változik, addig az Ön által érzett tünetek is többé-kevésbé azonos jellegűek és intenzitásúak maradnak.
A keringés javulásával tünetei enyhülni fognak esetleg teljesen meg is szűnhetnek. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy a szédüléses panaszok jellegének megváltozása vagy intenzitásának jelentős fokozódása a keringési zavar fokozódását esetleg más, hasonlóan szédüléssel járó új megbetegedés (pl. belső fül, az egyensúly érzékelő szervrendszer egyéb megbetegedése, súlyosabb agyi vérellátási zavar, stb.) tünete lehet!
Éppen ezért, amennyiben panaszainak jellege megváltozik (pl. az inkább bizonytalanság-érzésként leírt szédelgés valódi forgó jellegű szédüléssé válik, vagy a forgás iránya megváltozik) esetleg panaszai jelentősen és hirtelen súlyosbodnak, haladéktalanul keresse fel orvosát.
Szédülés: életmódváltás
Életmódbeli változtatások, melyek segítenek a keringési zavarok súlyosbodásának megelőzésében:
- A dohányzás elhagyása
- Az ideális testsúly megtartása
- Rendszeres fizikai aktivitás, mozgás
- Sószegény diéta: igyekezzen a sóbevitelt csökkenteni lehetőleg 2g/nap alá. Ez azt jelenti, hogy kerülje a kifejezetten sós ételeket, valamint igyekezzen kevesebb sót használni főzéshez is.
- Alkoholt csak mérsékelten (napi 1-2 egység) szabad fogyasztani, de azt is csak akkor, ha más betegség vagy gyógyszerhasználat nem tiltja azt.
Szédülés: mire figyeljen?
- Orvosa a tünetek, és leletei alapján megállapítja, hogy panaszai mennyire veszélyeztetőek: előfordulhat, hogy amennyiben valódi forgó jellegű szédüléses rohamokban szenved, orvosa eltilthatja Önt a gépkocsivezetéstől addig, míg a kezelés hatására panaszai nem javulnak.
- Amíg panaszai nem szűnnek meg, ne másszon létrára, ne dolgozzon a háztetőn vagy magasban. Este vagy félhomályban a látási viszonyok romlásával szédülése erősödhet, mert a szemek, a látás nem tudja korrigálni a test térbeli helyzetét. Bár a szédüléses tünetek enyhék lehetnek az ilyenkor bekövetkező balesetek súlyos következményekkel járhatnak!
- Amikor szédüléses panasza jelentkezik, igyekezzen leülni vagy lefeküdni. Ezzel elkerülheti az ilyenkor gyakrabban előforduló balesetet, elesést.
- Fogyasszon megfelelő mennyiségű folyadékot. Különösebb idősebb korban a folyadékhiány könnyen vezet a keringési zavarok – így szédüléses panaszainak – fokozódásához is.
Szédülés: mikor hívjon orvost?
- ha a panaszok intenzitása fokozódik vagy jellegük változik (Ì)
- ha a szédüléshez hányás, láz, fejfájás társul (Ì,Þ)h
- ha a szédüléshez új keletű gyengeség, ájulásérzés vagy rendellenes (szapora vagy szabálytalan) szívdobogás-érzés társul (h)
Kihez forduljak? (jelmagyarázat)
h – mentők Þ – sürgősségi osztály Ì – háziorvos vagy ügyelet